Ugrás a tartalomhoz

Proterospongia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Proterospongia
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Holozoa
Osztály: Galléros ostorosok (Choanoflagellata)
Rend: Choanoflagellida
Család: Codonosigidae
Nemzetség: Proterospongia

A Proterospongia telepalkotó egysejtű vízi élőlények nemzetsége. A galléros ostorosok osztályába tartozik. Kolóniaképzőként a Proterospongia érdekes a tudósok számára, akik az állatok megjelenése előtt jelen lévő intercelluláris jelátvitel és adhézió mechanizmusait tanulmányozzák.[1][2]

Megjelenése[szerkesztés]

A Proterospongia tagjai a galléros ostorosokra jellemző sejtszerkezettel rendelkeznek, amelyet 5-10 μm átmérőjű sejttest jellemez, 20-30 μm hosszú ostorral a csúcsi részen, amelyet 15-25, aktinnal teli mikroboholyból álló gallér vesz körül.[3] [4] A telep ostorai vízáramlást hoznak létre, amiből a gallérok mikrobolyhai a szerves törmeléket és baktériumokat kiszűrik.[3] [4] A Proterospongiában lévő szervecskék elrendezése összhangban van más galléros ostorosokéval, és az ostor alapja alatti elülső diktioszóma, a központi mag, a perifériás mitokondriumok és egy hátsó emésztőűröcske jellemzi.[3][4]

A Codonosigidae család tagjaként a Proterospongia csak finom gallérral rendelkezik, amely fénymikroszkóp alatt nem látható, esetlegesen teljesen hiányzik is. [3][4] A Proterospongia fajokat a telep morfológiája különbözteti meg, amelyek az egyszerű sejtláncoktól a feltűnő, csillagszerű együttesekig változnak.[5] A sejtközi zselével vagy nyálkaanyaggal rendelkező telepeket Kent, Lackey és Leadbeater írták le; ennek az anyagnak az összetétele azonban nem ismert.[3][4] [5][6] Kent egy Proterospongia fajt is leírt, amely kétféle sejtet tartalmaz nyálkába ágyazva, azonban ez az egyetlen beszámoló egy ilyen fajról, és azt feltételezték, hogy a megfigyelt amőboid sejtek valójában hátsó csápok voltak, amelyek egyes galléros ostorosokon jelen vannak.

Életciklus[szerkesztés]

Bár több Proterospongia fajt leírtak, csak a P. choanojuncta rendelkezik leírt életciklussal. E leírás alapján a Proterospongia telepes, úszó és helytülő életmódjai váltják egymást.[3] [4] Leadbeater 1983-as leírása a Choanocea perplexea és Proterospongia choanojuncta fajokról a Proterospongia choanojuncta megerősítését eredményezte. A magányos és telepes fajok vizsgálatai még további fajok létezéséről adhatnak számot.

Osztályozás[szerkesztés]

A Proterospongia a telepes Codonosigidae galléros ostorosok taxonómiai osztályozása az egyes sejtek fizikai megjelenése és a telep alakja alapján. Először Kent írta le Manual of the Infusoria (1880-1882) című művében. Ebben hat faját írta le, és a kolónia szerkezete fajonként változik. A Proterospongia nemzetség tagjait továbbra is filogenetikai keretbe kell sorolni.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. King, N. (2004). „The Unicellular Ancestry of Animal Development. Developmental Cell” 7, 313-325. o.  
  2. King, N.; Carroll, S. B. (2001). „A receptor tyrosine kinase from choanoflagellates: molecular insights into early animal evolution”. Proc Natl Acad Sci U S A 98, 15032-15037. o.  
  3. a b c d e f Leadbeater, B. S. C.; Thomsen H. A.. Order Choanoflagellida. The Illustrated Guide to the Protozoa, 2., 14–37. o. (2000) 
  4. a b c d e f Leadbeater, B. S. C. (1983). „Life-History and Ultrastructure of a New Marine Species of Proterospongia (choanoflagellida)”. J. mar. biol. Ass. U.K., 135–160. o.  
  5. a b Kent, W.S.. Manual of the Infusoria (1880–1882) 
  6. Lackey, J. B. (1959). „Morphology and Biology of a Species of Proterospongia”. Trans. Amer. Micro. Soc, 202–206. o.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Proterospongia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  •  Richard Dawkins: Az Ős meséje
  • James, T. Y., F. Kauff, C. L. Schoch, et al. (2006). „Reconstructing the early evolution of Fungi using a six-gene phylogeny”. Nature 443, 818–822. o.  
  • Lang, B. F., C. O'Kelly, T. Nerad, M. W. Gray, G. Burger (2002). „The closest unicellular relatives of animals”. Curr Biol 12, 1773–1778. o.  
  • Philippe, H, Snell, EA, Bapteste, E, Lopez, P, Holland, PWH, Casane, D (2004). „Phylogenomics of eukaryotes: the impact of missing data on alignments”. Molecular Biology and Evolution 21 (9), 123–135. o.  
  • Snell, EA, Furlong, RF, and PWH Holland (2001). „Hsp70 sequences indicate that choanoflagellates are closely related to animals”. Current Biology 11, 967–970. o.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]